Gluscevic Hajnal

Baté--- egy kis falu Somogy megyében Kaposvár mellett

1.) Mikor találkoztál először a jógával?
Három könyvet említenék:
 12 éves korom körül elolvastam G. Hajnóczi Rózsa Bengáli tűz című könyvét.  A sokszínű Indiáról, a jógikról, a jógáról, csodákról, istenekről, halandókról mesélt és úgy  éreztem, mintha ebben a mesében én is részt vennék. Nagyon mély benyomást tett rám.  A 70-es évek közepén egy antikváriumi böngészésem során kezembe került Selva Raja Yesudian  Sport és Jóga  elnevezésü könyve. Otthon már a könyvespolcomon volt Dely Károly  Jógagyakorlatok c. kötete és időnként gyakoroltam a képek alapján ( a filozófia teljességgel  hiányzott belőle,mert akkoriban még nem volt szabad ilyesmiről írni). Aztán egyik barátom szólt, hogy egy gimnázium tornatermében jógaórát tartanak... és persze hogy mentem!
A magok el lettek ültetve ... és a rendszerváltás után a 90-es évek közepétől már rendszeresen jártam jógázni heti egy vagy két alkalommal.

A család, a munka mellett az örökös szülői értekezletek és fogadó-, hegedű-,
balettórák, ballagások, gólyabálok után (három gyermekem van), kellett az órák utáni nyugalom,csend.

2.) Miért éppen az Iyengar?

2007-ig nem is hallottam az Iyengar jógáról! Sajnos!
Hogy átfogóbb ismereteket szerezzek, úgy gondoltam hogyha elvégzek egy Hatha jóga oktatóképzést, megkapom a válaszokat azokra a kérdésekre, amik időnként felmerültek bennem.
Kinéztem egyet az akkor már elég sok tanfolyam közül, ahová aztán meghívták Kevin Gardinert és Répássy Erikát, hogy tartsanak bemutató Iyengar órát.
Rám akkora hatással volt, hogy elkezdtem a frissen megalakult Amrita jógastúdióba járni, amit most már hívhatok az "Alma Materemnek"


3.) Mióta tanítasz és miért?

Az, hogy tanítsak csak később jött. Tényleg,...nem volt szándékom. Szinte belöktek a jógaterembe. Egy oktatótársam kért meg, hogy helyettesítsem a szabadsága alatt.... aztán jöttek a további felkérések.
És most már nagyon nagy örömmel tanítok, mert ha csak egy kis részét is átadhatom annak, amit megtanulok és megtapasztalok ezen az úton, akkor tudom, hogy egy parányi szemet én is hozzáfűztem ahhoz a csodálatos lánchoz, amit Guruji létrehozott!

4.) Hogyan és mennyit gyakorolsz általában?

Ha módom van rá, reggel szeretek gyakorolni.
Jól esik a csend, az ébredező nagyváros még álmos zaja.....és jól esik tompa érzékszerveimet egy- egy napüdvözlettel vagy csak egy lefele néző kutyával feléleszteni.
Az órák előtt igyekszem a hangsúlyosabb ászanákat gyakorolni, átgondolni. 
De a saját gyakorláson kívül  az is jól esik, mikor nem én vagyok a tanár, hanem tanítvány 
lehetek!

5.) Mi a kedvenc pózod?

Sok kedvenc pózom van, szinte mindegyik.
Az ismert "régiek" azért, mert mindig tudnak valami újat mondani. Azok  pedig, amelyeket az ember ritkábban vesz elő, a "nehezebbek", pedig hívogatnak és finoman ráncigálják a mandzsettámat(úgy, ahogy a kíváncsi gyerek az édesanyját a kérdéseivel), hogy gyerünk csináld, tapasztalj, tanulj, csak még egy lépést előre...!!!
Azért amelyiket bármikor csinálnám az a sirsászana és a szarvangászana és variációi!

6.) Mivel töltöd a szabadidőd, mikor nem gyakorolsz vagy nem tanítasz?

Igyekszem tartalmasan eltölteni, mert nincs sok belőle.
Szeretek a családommal, a barátaimmal lenni, vendégül látni őket, jókat beszélgetni, megosztani az élményeket, nagyon szeretek olvasni, utazni, szeretem a jó koncerteket, a jó szinházat....
vagy csak ülni egy domboldalon és nézni a távoli Balaton színeit.

6.) Mi a jövőterved?

Visszatérni Indiába...Pune-ba.