Azt a felkérést kaptam, hogy a Karma jógáról beszéljek. A jóga egy. A saját önös érdekünkből osztjuk fel vagy adunk neki nevet. A felosztás és névadás után azt hisszük, hogy a Patandzsáli által leírt jóga különbözik Krishna Árdzsúnának magyarázatra kerülő jógájától. Aztán azt hisszük, hogy a Hatha Jóga Pradipika által leírt jóga különbözik Patandzsáli jógájától és Krishnáétól a Gitában.

Swami Sivananda Radha és köztem lezajlott megbeszélés alatt megegyeztünk abban, hogy a Jóga egy. Akkor miért harcolnak az emberek az én vallásomról vagy a te vallásodról? Miért tesznek különbséget a Hatha jóga, a Rádzsa jóga vagy a Karma jóga között? Ezek nem különböznek.

Ha tanulmányozzuk mindazokat a jógával foglalkozó és a védikus írásokat, arra jutunk, hogy a jóga egy. Hogyan lehetséges ez? Mi, emberek, bár földrajzilag különböző területről származunk, mindannyian rendelkezünk intelligenciával, érzelmes lények vagyunk és a testünk anatómiája is azonos. Talán eltérő az ízlésünk az ételek terén, de maga az étel mindannyiunk számára létfontosságú. A víz mindannyiunk számára létfontosságú. Szóval, mint emberek nem nagyon különbözünk.

Mint emberek egyek vagyunk, így a problémáink is azonosak. Szinte mindegyikünk azonos típusú problémákkal küzd. Néha boldogok vagyunk, néha szomorúak. Máskor fájdalom lakozik a testünkben. Nincs olyan, akit ne támadna meg valamiféle betegség: lázasak leszünk, megfázunk, köhögünk, mindez azonos. Van olyasvalaki talán, aki azt mondja, hogy egyáltalán nem szenvedünk? Nem. Senki se mond ilyet.

Bármihez is fogunk, a problémák és az akadályok felütik a fejüket. Ha azt mondjuk, hogy felejtsük el a gondokat és csak éljünk, attól még azok ott maradnak. Meg kell ismernünk, hogy mik okozzák ezeket a gondokat. Bizonyos szempontból ez elég negatív képet fest. De ha elég mélyre ásunk, akkor megérthetjük ezeknek a problémáknak a mélységét. Ez nem egyfajta pesszimista szemlélet, inkább igaz látásmód.

Amikor egy emberi lény megszületik, a karmából születik meg. Ez a legalapvetőbb dolog, amit ismernünk kell. A születés nem egyfajta hirtelen megjelenés. Közvetlen kapcsolat van a korábbi és a jövőbeli életeink között, ezek mindegyike a jelenhez kötődik. Ha azt gondoljuk, hogy ezen és ezen a napon születtünk és a későbbiek folyamán az életünk majd egyszer csak megszűnik, ami mindennek a végét is jelenti, ennek nincs semmi értelme. Van benne egyfajta folytonosság.

Születésünknek oka van. A születés nem csak egy fiziológiai akció. Ebbe az életbe karmával érkezünk, a születésünk klésa mulaha. De mik ezek a klésák (hátráltató tényezők)? Avidja: tudatlanság, Asmita: ego, Raga: csüngés, ragaszkodás, Dvésa: averzió, Abhinivesa: az élethez való ragaszkodás, a haláltól való rettegés.

Minden tettünk ezen az öt hátráltató tényezőn alapul. A karma tavát pedig a cselekedeteink hozzák létre. A születésünk ezekből a tényezőkből származik. Ha ezek nem lennének, nem lenne okunk a születésre. Ez az emancipáció.

Tudod, amikor egy gyermek megszületik, felsír, és amikor felsír, akkor tudjuk, hogy életben van. Akarjuk, hogy ez felhangozzon. De miért kezd el sírni, amikor megszületik? Ez egy kérdés. Mindannyi idő, amit az anyaméhben töltött és most kibújik. Amikor megérkezik erre a világra, a küszöbön még emlékezik, ebben a pillanatban még emlékszik az eddigi életeire, Jaj! Minő sors, már megint itt vagyok ezen a világon! Ezért sír fel a gyermek. A nevetés és a mosolygás csak később következik.

A gyermekben meg van a bölcsesség ebben a pillanatban hogy azt mondja, nem szabadna ezzel a hibával a világra jönnöm. Az emancipáció felé kell törekednem. De aztán, ahogy világra jövünk, annyira belefeledkezünk, hogy elfelejtjük mindazt, amit a születésünkkor még tudtunk.

A hátráltató tényezők a gyökerek. A korábban megtett karmák gyümölcsöt hoznak. Ha jót cselekedtél, jó gyümölcsöt, rossz dolgokért rossz gyümölcsöt, bátor dolgokért bátor gyümölcsöt, gyenge tettekért gyenge gyümölcsöt.

Kirsna azt mondja a Gitában, hogy két út vezet az emancipációhoz. Azok, akiknek erős az intelligenciája, a jnyána jógát, a többiek a karma jógát követik.

Azok, akik ilyesfajta intelligenciával rendelkeznek, nagyon biztosan abban, hogy az Úr létezik. Nincs kétségük. Így arra koncentrálnak, hogy elérjék az Istent, nincs kilengése az odaadásuknak. Nagyon kevesen vannak ilyenek. És mivel a karma mindnyájuknak izgat, ebben az értelemben mindannyian karma jógik vagyunk.

Vágyakkal jövünk a világra. Ezek kerülnek az utunkba az emancipációhoz vezető utunkon. Karma jógát követjük és rögtön fel is tesszük a kérdést: „mit kapunk majd ebből viszont?”

Krisna azt mondja, elvégzed a munkát, de a munka mögött a szándék nem tiszta. Irigységből cselekszel. Büszkeségből cselekszel. Azt mondod, megtisztelő, hogy megteheted. Tehát cselekszel, talán jót, de a mentális háttér tele van ezekkel az ellenségekkel. Ám kifelé a tett jól néz ki.

Végezd a karmát oly módon, hogy felajánlod az Úrnak. Jól át kell gondolnod, mielőtt bármiféle karmát végzel. Mi okból teszed? Mi a gondolatod mögötte? Szolgálja azt az okot, amit gondolsz?

Látnunk kell, hogy az eszünk a karmán jár, a karmában való tökéletesítésen és nem annak a gyümölcsén. Ha azt kérik tőled, hogy ápold a kertet és öntözd a növényeket, nézd meg, hogy minden növénynek jutott-e belőle. Ez a karma. Ne pedig azt gondold: „ó, ez másvalakinek a kertje, miért foglalkozzam vele? Mit fognak adni azért, hogy locsolom ezeket a növényeket?”

A karma jóga végzéséhez az elmédnek és a szándékodnak tisztának kell lennie. Nem szabad, hogy az eredményen járjon az eszed. Nem szabad azon fennakadnod, hogy „mindezt megcsináltam, hadd kapjam meg most azt.” Szenvtelen cselekvéshez másféle elme háttér szükségeltetik.

Krisna mondja, hogy bár karmát teszel, de ambíció lakozik a karmában. Ambícióval cselekszel, néha rossz ambícióval. Még talán imát és ambícióval mondasz. Ne legyen benne ambíció.

Ha a cselekedeteid mindig mindenféle mentális zavarral vannak megfertőzve, akkor ez nem karma jóga. Kívülről talán karma jógának néz ki. Meg kell történnie a csiszolásnak és a tisztításnak.

Mondok egy egyszerű példát, mert egy ászana és pránájáma órát tartunk: csinálod az ászanát, de nem tudod, hogy helyes vagy helytelen-e az akció. Az érzékenységnek és az érzékelésnek elő kell bújnia. Addig meg csak vársz. De ne gondold, hogy azért, mert elkerülöd a cselekvést, ez majd szabaddá tesz a karma kötöttségéből. Ellenkezőleg, még több karmát hozol létre.

Meg kell tisztítsd magad a karma jóga végzése által. Tégy bátor tetteket vágy nélkül. Végezz karmát saját magad megtisztításáért. Minden tisztátalanságnak mennie kell. A karmával kell tisztítanod, aminek folytatódnia kell.

Végezetül hadd mondjam, hogy a karma jógát mindenkinek végeznie kell, méghozzá vágy nélkül. Nem szabad megkülönböztetnünk, hogy mi Patandzsáli jógája, mi a karma jóga, mi a jnyána jóga, mi a bakti jóga.

Krisna sosem tett megkülönböztetést. Azt mondja: tudd nagyon jól, hogy létezem. Én vagyok az Úr. Benned létezem. Mindenki szívében lakozom. És én mozgatom ezt a gépezetet. Ha a te géped a karmával , a jnyánával, a baktival, a testeddel, a fiziológia funkcióddal, az anatómiai funkcióddal működik, azt mondja, én itt vagyok.

Ha tehát azt érzed, hogy az Én létezik belül, azt mondja, vezetni foglak. Ha teljesen átadod magad, én Te benned vagyok és segítek neked. De egészen addig, amíg megkülönbözteted magad Tőlem, a benned lévő Úrtól, ez nem fogja megoldani a problémát.

És ezért kezdtem a beszédemet azzal a ténnyel, hogy ezzel a karmával születünk. A megtisztulási folyamatnak folytatódnia kell. Ha megteszed, akkor eljön az idő, amikor tudod, hogy nincs benned vászana, vágy.

Csak akkor, amikor a vágy eltűnik, jön létre a megszületés és a halál, a karma végzése és a karmában való elveszés ciklikusságától való megszabadulás.

A karmának ez a hálója meg kell, hogy törjön. Ehhez mindenféle függőségtől mentessé kell válj. Ha ez a cél, minden szinten el kell kezdened követni.

És nem lehet rögtön elérni a végét. Ha meg akarod mászni az Everest-et, minden nap kell hegymászást gyakorolnod. A testednek minden magasságot meg kell szoknia. Képesnek kell légy a légzésre és hogy toleráld. Fokozatosan kell előrejutnunk, akklimatizálódnunk. Ez a szádana (a szabadság ösvénye). És ez az, ahogy a tisztulás megtörténik.

Ne tégy különbséget a cselekedeteid közt. Ezért van az, hogy végül így kell imádkoznunk: „Uram, akármilyen karmát is tettem, a rosszakat, amiket nem tudva alkottam és a jókat, hadd adjam át az Úrnak.”

A karma akkor kezdődik, amikor reggel felkelünk. Gondolj az Úrra, mielőtt kiszállsz az ágyból. Tartsd fel a kezed és mondd: hadd legyen darshan a kezeimből. Add, hogy ne történjen semmi rossz a kezeimből. Hadd valósítsam meg a kezeimet, mert ezekkel a kezekkel végzem a munkámat. Ne menjen félre semmi, vagy ments meg Uram.

Add meg magad az Úr Krisnának. De ha bármi rosszat vagy jót tettem, akármi történjék is, Sri Krisna Paramaste. Ő megvédelmez.

Isten áldjon. Minden jót. Remélem, megértettétek.

Nem vagyok egy nagy szónok, de ami a szívemen van, azt elmondtam. Köszönöm szépen.

Forrás: Iyengar Yoga News, UK, Spring, 2009.
Fordította: Répássy Erika, Nemzetközi okleveles Iyengar jóga oktató